Általános értelemben véve gyepnek nevezzük azokat az élőhelyeket, amelyekről hiányzik a fás növényzet, és a növénytakaró meghatározó részét pázsitfűfélék teszik ki.
Ennek megfelelően tehát beszélhetünk:
- természetes úton kialakult gyepekről (ilyenek a kontinensek belső területeire jellemző füves puszták, például a sztyeppek, prérik, szavannák, – amelyek olyan területen alakultak ki, ahol a csapadék mennyisége vagy évszakonkénti eloszlása nem teszi lehetővé az erdős növényzet felnövekedését),
- féltermészetes (más néven természetközeli) gyepekről (abban az esetben, amikor kis kiterjedésű természetes gyepek területét az évszázados, akár évezredes emberi beavatkozások nagymértékben megnövelték)
- mesterséges gyepekről (telepített gyepek, például takarmányozási célból fűmagkeverékkel bevetett legelők, focipályák, parkok).
A Romániai törvénykezés (34/2013-as Sürgősségi Kormányrendelet) gyepterületnek tekinti az évelő pázsitfűfélék által uralt, háziállatok takarmányozására használt területeket.
A mi projektünk a természetes és természetközeli gyepek védelmét célozza, amelyek jellemzőek Románia földrajzi régióira, és sok esetben értékes természeti kincseknek adnak otthont.