Mi a KAP?
A Közös Agrárpolitika (KAP, Common Agricultural Policy - CAP) egy európai szintű támogatási rendszer, amelyet az Európai Unió költségvetéséből finanszíroznak, és amelynek célja a mezőgazdaság termelékenységének növelése, a népesség élelmiszer ellátásának stabilizálása, a gazdálkodók védelme, és nem utolsó sorban a vidéki táj és a természeti erőforrások megőrzése és a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentése.
A 2021-2022-es időszakra meghosszabbították a 2014-2020-as programot, mivel ez egy átállási periódus volt a következő KAP keret stratégiára, amely 2023-tól kezdődően lép érvénybe.
Románia és a KAP
Az Európai Unióhoz való csatlakozása óta a romániai gazdálkodók is hozzáférnek ezekhez az alapokhoz. A támogatások folyósítása a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökségen (APIA - Agenția de Plăți și Intervenție pentru Agricultură) keresztül történik.
Az új Nemzeti Stratégiai Terv Romániában a 2023-2027-es periódusban
Az elmúlt másfél évben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium kidolgozta Románia új Nemzeti Stratégiai Tervét, amely a 2023-2027-es periódus mezőgazdasági támogatási rendszerének az alapja. Ez a KAP-on alapul, és a kidolgozás során figyelembe vették az Európai Unió ajánlásait, Románia mezőgazdaságának sajátosságait, és bizonyos mértékben egyes mezőgazdasági szervezetek érdekeit is. Sajnos a kidolgozás másfél éve alatt két miniszter-váltás is történt, ami jelentősen megnehezítette és lelassította a folyamatot.
Bár az új Nemzeti Stratégiai Terv támogatási rendszere nagyvonalakban igazodik az előző programban elérhető intézkedésekhez, számos változást tartalmaz ahhoz képest. Új elnevezést kap az egységes területalapú támogatás (SAPS – Schemă de plată unică pe suprafață): BISS (Sprijin de bază pentru venit în scopul sustenabilității), és a visszaosztott támogatás (Plată redistributivă): CRISS (Sprijin redistributiv complementar pentru venit în scopul sustenabilității). A mezőgazdaság zöldítését célzó intézkedések (”înverzire”) helyét az ún. öko-sémák (eco-scheme) veszik át, illetve lényegesen változnak az agrár-környezetvédelmi intézkedés csomagok (”agro-mediu”) területei. A támogatások igényléséhez szükséges helyes mezőgazdasági gyakorlat követelményei (GAEC) is változtak, hiszen egyre gyakoribbá válnak az időjárási szélsőségességek, így egyre fontosabbá válik a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a természetes élőhelyek védelme.
HELYES MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLAT (Good Agricultural and Environmental Conditions - GAEC)
A helyes mezőgazdasági gyakorlat azokat a tevékenységeket jelenti, amelyek a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a mezőgazdasági területekhez kötött vadvilág állapotának a megőrzését biztosítják alapszinten. Ezeket a szabályokat minden gazdálkodónak be kell tartania, ha bármilyen mezőgazdasági támogatást igényel (az egységes területalapú támogatást (BISS) is beleértve). Amennyiben a támogatást igénylő gazdálkodó nem tesz eleget ezeknek a szabályoknak, megvonhatják a támogatását.
Az állandó gyepterületek országos arányát meg kell tartani, a 2018-as referencia évhez az állandó gyepterületek aránya az ország mezőgazdasági területéhez viszonyítva 2018-ban: 24,25% viszonyítva, ehhez képest legtöbb 5%-os csökkenés engedhető meg.
Amennyiben 5%-nál nagyobb a csökkenés országos szinten az APIA számol utána, a támogatási kérvények letételekor, és gazdaság szinten kötelez a gyep visszaállításra , azok a gazdák, akik gyepterületeket alakítottak át korábban, vissza kell állítsák azokat, vagy új gyepterületeket kell kialakítsanak, a gyeptörvény (34/2013-as Sürgősségi Kormányrendelet) és az EU törvényi keretei között.
Az állandó gyepeket pajiști/pășuni permanente: PP tilos kivenni a mezőgazdasági művelésből scoaterea din circuitul agricol , valamint tilos a területhasználati besorolásuk categoria de folosință megváltoztatása.
Védett területeken (beleértve a Ramsar-i egyezmény által védett vizes élőhelyeket is) a kezelési tervet be kell tartani, különös tekintettel a vizes élőhelyeket, mocsarakat és lápokat érintő mezőgazdasági tevékenység során. Kezelési terv hiányában a kezelő intézmény által előírt minimális védelmi intézkedéseket kell betartani.
Ezeken a területeken minden olyan tevékenység tilos, amely a természetes élőhelyek védelmével nem összeegyeztethető, vagyis:
- tilos a vizes élőhelyek, mocsarak, és azokkal szomszédos mezőgazdasági területek lecsapolása
- tilos a vizes élőhelyek, mocsarak, és azokkal szomszédos mezőgazdasági területek felégetése
- vizes élőhelyeken és lápokban tilos a fás növényzet eltávolítása (kivételt képeznek ez alól a kezelési tervben előírt munkák)
- tilos a mérgező anyagok felszíni és felszín alatti vizekbe juttatása a vizes élőhelyeken, mocsarakban, és azokkal szomszédos mezőgazdasági területeken
- tilos a hulladék lerakása vizes élőhelyeken, mocsarakban, és az azokkal szomszédos mezőgazdasági területeken
- tilos a tőzeg kitermelése
- vizes élőhelyeken és lápokban tilos az idegenhonos fajok betelepítése
- tilos a vizes élőhelyek és lápok átalakítása
- tilos a területhasználat és a folyóvizek megváltoztatása
- tilos az állandó gyepterületek beszántása a vizes élőhelyeken, mocsarakban, és azokkal szomszédos mezőgazdasági területeken
- tilos a 25 cm-nél mélyebb talajművelés
Védett területeken kívül az illetékes hatóságok által előírt szabályokat kell betartani. Tilosak az újabb lecsapolások, illetve az állandó gyepterületek beszántása.
Környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni minden olyan befektetés esetén, amelynek keretében felszíni vagy felszín alatti vízkivételt, szennyező anyagok keletkezését, tőzegkitermelést, idegenhonos fajok betelepítését tervezik.
Azokon a mezőgazdasági területeken, amelyek vizes élőhelyeken találhatóak, és nem lehetséges rajtuk mezőgazdasági tevékenység végzése, azokat a minimális tevékenységeket kell elvégezni, amelyek fenntartják a terület állapotát (invazív növényzet eltávolítása kaszálással, hengereléssel, illetve sekély műveléssel szántóterületeken, vakondtúrások elsimítása, állandó gyepterületeken a növényi maradványok eltávolítása, egyéb, a kezelési terv vagy a kezelő intézmény által előírt munkák).
Tilos a tarlóégetés, valamint a száraz növényzet és a növényi maradványok égetése is, az ország összes szántóterületén (és a parlagokon is)!
Az égetés NEM módszer a kártevők és kórokozók irtására, hanem kis léptékű kísérleti módszer.
Vízfolyásokkal szomszédos vízfolyások partmenti védőzónájával határos (107/1996-os Vízvédelmi törvény alapján: ”zona de protecție a cursurilor de apă”) mezőgazdasági területeken védősávokat gyepes vagy fás vegetációval borított, illetve fűfélékkel vagy hüvelyes növényekkel bevetett sávok kell kialakítani, amelyeken tilos a trágyázás és a növényvédő szerek használata.
A védősávok szélessége:
- 3 m széles védősáv 12%-osnál (10 fokosnál) kisebb lejtőn
- 5 m széles védősáv 12%- osnál (10 fokosnál) meredekebb lejtőn
A 12%-osnál (10 fokosnál) meredekebb lejtőkön minden talajmunkát, beleértve a vetést is, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni.
A nagyon gyenge termőképességű, szántóföldnek alkalmatlan talajokon (V-ös minőségi osztály) tilos a talajmunka, a lejtő meredekségétől függetlenül. Ezeken a talajokon csak 5-10 cm-es sekély művelés végezhető, állandó gyepek, gyümölcsösök, fásszárú ültetvények előkészítésére, amelyek telepítés után nem igényelnek talajművelést.
A szántóföldeken biztosítani kell a talaj legalább 80%-os takarását az év kedvezőtlen időszakában, vagyis június 15 - szeptember 30 között. A talajtakarás történhet a betakarítás után megmaradt tarlóval, másodveteménnyel, zöld takarónövényekkel, vagy őszi veteménnyel. A fenti periódusban a talaj legtöbb 2 hétig maradhat fedetlen a vetést előkészítő munkák alatt.
Állandó ültetvények esetében a fent említett periódusban a sorközök takarását kell biztosítani legalább a terület 50%-án: tarlóval, másodveteménnyel, takarónövényekkel, őszi veteménnyel, füvesített sorközökkel, mulccsal, vagy növényi maradványokkal.
Szántóföldön parcellánként vetésváltást kell alkalmazni minden mezőgazdasági évben legalább egyszer.
Kivételt képeznek a következő esetek, amikor nem kötelező a vetésváltás:
- víz alatt termesztett növények
- több éves vetemények
- termesztett fűfélék és más lágyszárú takarmánynövények
- parlagok legalább 6 hónapon keresztül (március-augusztus) nem megművelt szántó, amelyen csak a minimális mezőgazdasági karbantartó munkát végzik el
- fóliaházak és üvegházak
- 10 hektárnál kisebb területű gazdaságok
- olyan gazdaságok, amelyek területének legalább 75%-át állandó gyepterületek teszik ki
- olyan gazdaságok, amelyek területének legalább 75%-án fűféléket, lágyszárú takarmánynövényeket, hüvelyeseket termesztenek, vagy parlag, illetve ezek kombinációja
Ha a két fővetemény között egy más fajt termesztenek másodveteményként legalább 8 hétig folyamatosan takarja a szántóföldet, a fővetemény betakarítása után, két fővetemény között , akkor legtöbb 3 évig a terület legtöbb 50%-án nem kötelező a vetésváltás.
Ha a főveteményt csak késő ősszel (november 1. után) takarítják be és nincsenek megfelelő időjárási viszonyok a másodvetésre, akkor legtöbb 2 évig a terület legtöbb 50%-án nem kötelező a vetésváltás.
A gazdaság szántóterületeinek legalább 4%-át tájelemek (beleértve a parlagokat is) számára kell fenntartani.
Ha a szántóterület legalább 4%-át növényvédő szerek használata nélkül termesztett nitrogénkötő vetemények vagy másodvetemények teszik ki, akkor csak további 3%-nyi területet kell tájelemek (beleértve a parlagokat is) számára fenntartani (így összesen legalább 7%-ot kell kitegyenek).
Tilos a sövények és fák kivágása, valamint bármilyen madarakat zavaró beavatkozás a költési és fiókanevelési periódusban: március 15 – augusztus 31 között.
Mezőgazdasági területeken meg kell akadályozni az invazív növények megtelepedését és terjedését.
Kivételek, amelyek esetében nem kötelező a tájelemek számára fenntartott minimális terület:
- 10 hektárnál kisebb területű gazdaságok
- olyan gazdaságok, amelyek területének legalább 75%-át állandó gyepterületek teszik ki
- olyan gazdaságok, amelyek területének legalább 75%-án fűféléket, lágyszárú takarmánynövényeket, hüvelyeseket termesztenek, vagy parlag, illetve ezek kombinációja
Tájelemnek számítanak a következők:
- köztes vetemények
- vízfolyások menti védősávok: legalább 3 m szélességűek 12%-nál kisebb lejtőn, legalább 5 m szélességűek 12%-nál meredekebb lejtőn, 20 m-es maximális szélességig
- 0,01 - 0,3 hektár közötti területű kunhalmok
- árkok, sáncok, patakok és vízfolyások, nem betonozott medrű öntözőcsatornák, legtöbb 10 m-es szélességig
- mezsgyék, füves parcellaszélek és foltok 1 – 20 m közötti szélességben
- sövények, fasorok, bokorsávok, maximum 30 m-es szélességig
- facsoportok, bokros foltok, sziklakíbúvások, kőrakások maximum 0,9 hektárig
- magányos fák
- parlagok
- kis tavak, természetes állóvizek, nem betonozott vagy műanyag falú vízgyűjtő tavacskák, 0,01 - 0,3 hektár közötti területtel
- kis vizes élőhelyek, tócsák, mocsarak, lápok, természetes vagy mesterséges, állandó vagy időszakos víztestek, folyó- vagy állóvizek, 0,01 – 1 hektár közötti területtel
- legalább 1 m magas és 3 m széles teraszok
Natura 2000-es területeken tilos az ökológiai szempontból fontos gyepterületek prioritás Natura 2000-es élőhelytípusok (57/2007-es Sürgősségi Kormányrendelet 2. Függeléke), vagy prioritás Natura 2000-es fajoknak (57/2007-es Sürgősségi Kormányrendelet 3. Függeléke) otthont adó gyepek átalakítása vagy beszántása (Romániában körülbelül 764 393 ha az ökológiai szempontból fontos gyepterületek összterülete).
A karbantartási és hasznosítási mezőgazdasági tevékenységek ezeken a gyepeken feltétlenül a kezelési tervben előírtak, vagy a kezelő intézmény által meghatározottak szerint kell történjenek.
ECO-SCHEME – hogy a mezőgazdaság zöldebb, fenntarthatóbb és környezetbarátabb legyen
Az öko-sémák (eco-scheme) az előző támogatási rendszer zöldítési programjához hasonló célt szolgálnak. Amennyiben a gazdálkodó vállalja az adott évben, hogy eleget tesz a feltételeknek, további támogatásra jogosult az egységes területalapú támogatáson (BISS) felül. A gazdálkodó három lehetőség közül választhat, gazdasága szerkezete szerint.
Olyan gazdaságok igényelhetik, amelyeknek az összterülete legtöbb 10 hektár. Az egyes parcellák legalább 0,3 hektárosak kell legyenek, ha szántóföldek vagy állandó gyepek, illetve legalább 0,1 hektárosak, ha gyümölcsösök. Ha a gazdálkodó a területeire igényli ezt az eco-schema-t, akkor nem igényelheti a másik kettőt.
A gazdálkodó a következő általános feltételeket kell teljesítse:
- Háziállatot juhot, kecskét, szarvasmarhát, bivalyt, lovat kell tartania, 0,3 – 1 ÁE/ha létszámmal. Az állatok be kell legyenek jegyezve az országos állategészségügyi (ANSVSA), esetenként zoológiai (ANZ) adatbázisokba, és legalább 6 hónapig kell őket tartani.
- Mivel a támogatás célja az, hogy a gazdálkodó az állatainak saját termesztésű takarmányt adjon, további feltétel, hogy a gazdaság szántóföldjeinek legalább 10%-án hüvelyes takarmánynövényeket lucerna, szója, lencse, borsó, bükköny, lóhere, baltacim, kerep, paszuly, csicseriborsó, lóbab, csillagfürt, méteres bab termesszen.
- Továbbá, a fennmaradó szántóföldön vagy időszakos gyepet kell tartson, vagy termesztenie kell legalább egy minőségi takarmánynövényt olajnövények, kukorica, zab, árpa, búza, tritikálé, fűfélék, takarmányrépa, karórépa .
Az általános feltételeken kívül a gazdálkodó még egyet kell válasszon a következő két választható feltétel közül:
- Vagy azt választja, hogy biztosítja a talajtakarást a kedvezőtlen időszakban: június 15 – október 15 között, a szántóföld legalább 85%-án, illetve
az állandó ültetvények legalább 75%-án
a GAEC 6 csak szeptember 30-ig írja elő a talajtakarást, és csak a szántóterület 80%-án, illetve az ültetvény 50%-án
.
A szántóföldön a talajtakarás történhet a betakarítás után megmaradt tarlóval, másodveteménnyel, zöld takarónövényekkel, vagy őszi veteménnyel. A fenti periódusban a talaj legtöbb 2 hétig maradhat fedetlen a vetést előkészítő munkák alatt. Állandó ültetvények esetében a sorközök takarását tarlóval, másodveteménnyel, takarónövényekkel, őszi veteménnyel, füvesített sorközökkel, mulccsal, vagy növényi maradványokkal lehet biztosítani. - Vagy azt választja, hogy évente hektáronként 2 fát ültet a gazdaságban.
10 hektárnál nagyobb területű szántóföldi gazdaságok igényelhetik. Az egyes parcellák legalább 0,3 hektárosak kell legyenek.
A gazdálkodó a következő általános feltételeket kell teljesítse:
- Tájelemek (beleértve a parlagot is) számára fenn kell tartsa a szántóterület legalább 5%-át a GAEC 8 előír 4%-nyi tájelemet, ebben az eco-schema-ban a gazdálkodó legalább 1%-al többet kell vállaljon . Ha a gazdaság szántóterületének több, mint 75%-át fűfélék, lágyszárú takarmánynövények, hüvelyesek, vagy víz alatt termesztett növények borítják, akkor csak legalább 3%-nyi tájelemet kell biztosítanak. Ez a tájelemekre vonatkozó feltétel csak 2024-től lép érvénybe.
- A támogatott szántóterületen betakarítható fehérjenövényeket szója, bükköny, baltacim, lóhere, facélia, paszuly, méteres bab, kerep, csicseriborsó, csillagfürt, lencse, lóbab, lucerna, búrmogyoró, hüvelyesek és fűfélék keveréke kell termeszteni: a terület 10%-án 2023-ban, illetve a terület 5%-án 2024-től. Ennek a feltételnek az a célja, hogy növelje az EU-ban termesztett fehérjedús takarmány mennyiségét.
- A szántóföldeken biztosítani kell a talajtakarást legalább 85%-on a kedvezőtlen időszakban: június 15 - október 15 között a GAEC 6 csak szeptember 30-ig írja elő a talajtakarást, és csak a szántóterület 80%-án . A talajtakarás történhet a betakarítás után megmaradt tarlóval, másodveteménnyel, zöld takarónövényekkel, vagy őszi veteménnyel. A fenti periódusban a talaj legtöbb 2 hétig maradhat fedetlen a vetést előkészítő munkák alatt.
Az általános feltételeken kívül a gazdálkodó még egyet kell válasszon a következő három választható feltétel közül:
- Szántóföldi termények változatossága:
- 10 - 30 ha közötti szántóterülettel rendelkező gazdaságokban legalább 2 különböző terményt kell vetni, amelyekből a fővetemény a terület legtöbb 75%-át foglalhatja el.
- 30 ha fölötti szántóterületen legalább 3 különböző terményt kell vetni, amelyekből a fővetemény a terület legtöbb 70%-át, a két fő vetemény pedig legtöbb 80%-át foglalhatja el itt változás van az előző, PNDR 2014-2020-as programhoz viszonyítva, mert abban a fővetemény legtöbb 75%-ot, a két fővetemény meg legtöbb 95%-ot foglalhatott el .
- Ha a terület legalább 80%-át fűfélék/lágyszárú takarmánynövények/hüvelyesek/életciklusuk nagy részén víz alatti termények borítják, akkor ez a feltétel teljesültnek tekinthető.
- Talajkímélő technológiák alkalmazása, vagyis no/minimum/strip tillage talajművelési technológia alkalmazása a megművelt terület legalább 50%-án.
- Évente hektáronként 2 fát ültet a gazdaságban.
Legalább 1 ha területű ültetvényekre igényelhető, legalább 0,1 ha-os parcellákkal.
A gazdálkodó a következő feltételeket kell teljesítse:
- A sorközöket váltakozó módon füvesíteni kell (vagy füvesen kell tartani): 2 sorköz füvesítve, 1 sorköz nem.
- Az ültetvény talajának legalább 75%-a befüvesítve kell tartani június 15 – október 15 között.
- A talajtakarási időszak alatt, illetve június 15 – október 15 között tilos a talajmunka.
Mik az agrár-környezetvédelmi intézkedés-csomagok?
Az utóbbi évtizedek egyre intenzívebbé és gépesítettebbé váló mezőgazdasága rendkívül magas környezeti terheléssel jár, különösen ami a biodiverzitást illeti. 1992-től kezdődően sok kezdeményezést indítottak a KAP keretén belül, amelyeknek a célja, hogy ezt a környezeti terhelést csökkentsék – ezek közé tartoznak az agrár-környezetvédelmi intézkedések. Ezek nem egységesek európai szinten, minden egyes Európai Uniós tagállam országos szinten dolgozza ki őket.
Az agrár-környezetvédelmi támogatás-csomagok olyan intézkedéseket feltételeznek, mint a növényvédő szerek és műtrágyák használatának csökkentése, a legelő állatok létszámának meghatározása a legelő eltartóképességének megfelelően, bizonyos vadon élő állatfajok számára szükséges élőhelyek megtartása stb.
Annak ellenére, hogy az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket azért vezették be, hogy csökkentsék a mezőgazdaság vadvilágra gyakorolt negatív hatását (és hogy hozzájáruljanak a biodiverzitás megőrzéséhez az Európai Unióban), több tanulmány is kimutatta, hogy az eredményességük messze elmaradt az elvárásoktól, figyelembe véve a befektetett finanszírozások mértékét.
Projektünk célja, hogy hozzájáruljon a romániai agrár-környezetvédelmi intézkedés-csomagok javításához, és hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kisgazdaságok nagyon fontos értékkel bírnak társadalmi szinten, hiszen bio termékeket állítanak elő, megőrzik a hagyományos gazdálkodási formákat, javítják a talaj, víz és levegő minőségét, valamint hozzájárulnak egy kiegyensúlyozott kultúrtáj megőrzéséhez.
A 2023-2027-es Nemzeti Stratégiai Terv keretében Romániában gyepeken (DR-01), illetve szántóföldeken (DR-02) 5 - 5 agrár-környezetvédelmi intézkedés-csomag érhető el:
1.1. változat magas természeti értékű legelők
- legeltetés hektáronként 0.3 - 1 ÁE-el
- a vízzel elárasztott legelőterületekre csak a víz visszahúzódása után 2 héttel lehet a legelő állatot ráhajtani
- istállótrágyából legtöbb 50 kg nitrogén szárazanyagnak megfelelő mennyiség juttatható ki hektáronként (a legeltetési terv ezt felülírhatja)
- peszticidek és műtrágyák használata tilos
- a gazdálkodónak be kell vezetnie a gazdanaplóba az összes olyan mezőgazdasági tevékenységét, amely a feltételek teljesítésére vonatkozik
1.2. változat kézi kaszálás magas természeti értékű gyepeken
- kézi kaszálás, vagy állatvontatású kaszagépek használata július 1. után (600 m tsz.f.m. fölött), illetve június 15. után (600 m tsz.f.m. alatt)
- a lekaszált szénát a kaszálás utáni 2 hétben össze kell gyűjteni
1.3. változat kaszálás kis teljesítményű gépekkel magas természeti értékű gyepeken
- kaszálás kis teljesítményű kaszagépekkel július 1. után (600 m tsz.f.m. fölött), illetve június 15. után (600 m tsz.f.m. alatt)
- a lekaszált szénát a kaszálás utáni 2 hétben össze kell gyűjteni
- kaszálás augusztus 1. után
- a kaszálást a parcella belseje felől annak széle felé kell végezni (kirekesztő/madárbarát kaszálás: így a vadállatok az éppen kaszált parcellából kifelé terelődnek, és nem szorulnak a közepébe)
- legalább 3 m széles kaszálatlan védősáv (amely a támogatott terület legalább 3%-át teszi ki), amelyet szeptember 1 után lehet lekaszálni
- a lekaszált szénát a kaszálás utáni 2 hétben össze kell gyűjteni
- vegyes hasznosítású gyepeken a legeltetés max. 0.7 ÁE/ha-al engedélyezett
- legeltetés csak augusztus 1. után engedélyezett
- istállótrágyából legtöbb 40 kg nitrogén szárazanyagnak megfelelő mennyiség juttatható ki hektáronként
- tilosak azok a tevékenységek, amelyek felgyorsítják a víz természetes elszivárgását
- felülvetni csak esetenként, és csak a helyi növényzet fajaival szabad
- peszticidek és műtrágyák használata tilos
- a gazdálkodónak be kell vezetnie a gazdanaplóba az összes olyan mezőgazdasági tevékenységét, amely a feltételek teljesítésére vonatkozik
3.1.1. változat kézi kaszálás
3.1.2. változat kaszálás kis teljesítményű gépekkel
A haris (Crex crex) európai és országos szinten egyaránt veszélyeztetett madárfaj. Populációja 89%-al csökkent az utóbbi évtizedben. Éjszakai madár, és szorosan kötődik a nedves rétekhez, ahol a földön fészkel. Ezért túlélése az extenzíven művelt, hagyományos kaszálórétek megőrzésétől függ.
- kaszálás befejezése július 1.-ig
- legalább 3 m széles kaszálatlan védősáv (amely a támogatott terület legalább 3%-át teszi ki), amelyet szeptember 1 után lehet lekaszálni
- a lekaszált szénát a kaszálás utáni 2 hétben össze kell gyűjteni
- legeltetés legtöbb 1 ÁE/ha-al engedélyezett
- a vízzel elárasztott legelőterületekre csak a víz visszahúzódása után 2 héttel lehet a legelő állatot ráhajtani
- istállótrágyából legtöbb 50 kg nitrogén szárazanyagnak megfelelő mennyiség juttatható ki hektáronként
- felülvetni csak esetenként, és csak a helyi növényzet fajaival szabad
- peszticidek és műtrágyák használata tilos
- a gazdálkodónak be kell vezetnie a gazdanaplóba az összes olyan mezőgazdasági tevékenységét, amely a feltételek teljesítésére vonatkozik
3.2.1. változat kézi kaszálás
3.2.2. változat kaszálás kis teljesítményű gépekkel
- kaszálás augusztus 26. után
- a lekaszált szénát a kaszálás utáni 2 hétben össze kell gyűjteni
- legeltetés legtöbb 0.7 ÁE/ha-al engedélyezett
- legeltetés csak augusztus 1. után engedélyezett
- a vízzel elárasztott legelőterületekre csak a víz visszahúzódása után 2 héttel lehet a legelő állatot ráhajtani
- istállótrágyából legtöbb 40 kg nitrogén szárazanyagnak megfelelő mennyiség juttatható ki hektáronként
- tilosak azok a tevékenységek, amelyek felgyorsítják a víz természetes elszivárgását
- felülvetni csak esetenként, és csak a helyi növényzet fajaival szabad
- peszticidek és műtrágyák használata tilos
- a gazdálkodónak be kell vezetnie a gazdanaplóba az összes olyan mezőgazdasági tevékenységét, amely a feltételek teljesítésére vonatkozik
6.1. változat kézi kaszálás
6.2. változat kaszálás kis teljesítményű gépekkel
A Maculinea nemzetségbe tartozó boglárkalepkék populációjának mintegy 40%-a Kolozsvár környékén és a Bukovinai hegyekben található. A vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) és a sötét hangyaboglárka (Maculinea nausithous) lepkék kizárólagos gazdanövénye az őszi vérfű (Sanguisorba officinalis), a nőstények a virágzatba petéznek. A késői kaszálás, amely lehetővé teszi a vérfű virágzást, biztosítja e lepkefajok túlélését.
- kaszálás július 1. után
- parcella 10%-a kaszálatlanul hagyva, amelyet október 1. után lehet lekaszálni
- legeltetés legtöbb 0.7 ÁE/ha-al engedélyezett
- istállótrágyából legtöbb 40 kg nitrogén szárazanyagnak megfelelő mennyiség juttatható ki hektáronként
- a vízzel elárasztott legelőterületekre csak a víz visszahúzódása után 2 héttel lehet a legelő állatot ráhajtani
- tilos a lecsapolás
- felülvetni csak esetenként, és csak a helyi növényzet fajaival szabad
- peszticidek és műtrágyák használata tilos
- a gazdálkodónak be kell vezetnie a gazdanaplóba az összes olyan mezőgazdasági tevékenységét, amely a feltételek teljesítésére vonatkozik
9.2.1. változat kézi kaszálás
9.2.2. változat kaszálás kis teljesítményű gépekkel
- vetés befejezése szeptember 30.-ig (600 m tsz.f.m. fölött), illetve október 15-ig (600 m tsz.f.m. alatt)
- biomassza mechanikus zúzása vagy talajba forgatása március 31.-ig
- a zöldtrágya vetemény megtartása legalább 2 hónapig
- vetés előtt csak szerves trágya használata engedélyezett
- a gazdálkodónak be kell vezetnie a gazdanaplóba az összes olyan mezőgazdasági tevékenységét, amely a feltételek teljesítésére vonatkozik
Amit vetni lehet: borsó, bükköny, repce, mustár, csillagfürt, somkóró, szarvaskerep, lóhere, lucerna, bab, szója, lencse, csicseriborsó, méteres bab, lóbab, baltacim, vagy ezek keveréke azzal a feltétellel, hogy azonosítható legyen a domináns faj.
- tilos a szántás: minimum tillage talajművelési módszerek alkalmazása
- minden tavaszi vetemény esetében legalább 2 hibrid/fajta használata, melyeknek különböző az érési ideje (korai/közép-korai, illetve késői/közép-késői)
- a gazdálkodónak be kell vezetnie a gazdanaplóba az összes olyan mezőgazdasági tevékenységét, amely a feltételek teljesítésére vonatkozik
Milyen haszonnövényekre igényelhető? Kukorica, cirok, napraforgó, szója.
- minden évben a szántóterület legalább 20%-án kukorica és legalább 30%-án őszi vetemény (búza, árpa, rozs, tritikálé, repce) termesztése
- őszi vetemény elvetése október 15.-ig
- kukorica betakarítása szeptember 15. után kezdhető
- növényvédő szerek és műtrágyák használata tilos az őszi vetéstől számítva február 28.-ig
- tilos a talajművelés, a legeltetés és a madarak elűzése november 15 – február 28 között
- a gazdálkodónak be kell vezetnie a gazdanaplóba az összes olyan mezőgazdasági tevékenységét, amely a feltételek teljesítésére vonatkozik
- a támogatott terület 10%-a megműveletlenül hagyva: legalább 3 m széles védősávok formájában, amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy az egybefüggő művelt területek ne haladják meg a 4 ha-t
- a parcella 10%-án a veteményt nem szabad learatni, hanem február végéig állva hagyni
- repce, kukorica, napraforgó termesztése tilos
- növényvédő szerek és műtrágyák használata tilos
- a támogatott gazdaságok területén tilos az állandó gyepterületek beszántása, betárcsázása!
- a gazdálkodónak be kell vezetnie a gazdanaplóba az összes olyan mezőgazdasági tevékenységét, amely a feltételek teljesítésére vonatkozik
- a parcella legalább 30%-a megműveletlenül hagyva, amiből: 10%-nyi egybefüggő terület 4 évig megműveletlen, 2 x 10%-nyi terület 1 évig megműveletlen, és ezek helye változtatható
- a megműveletlenül hagyott területeken tilosak a mezőgazdasági munkák, beleértve az őszi szántást is, csak kaszálni vagy legeltetni lehet augusztus 1. után.
- növényvédő szerek és műtrágyák használata tilos a megműveletlen területeken
- a támogatott gazdaságok területén tilos az állandó gyepterületek beszántása, betárcsázása!
- a gazdálkodónak be kell vezetnie a gazdanaplóba az összes olyan mezőgazdasági tevékenységét, amely a feltételek teljesítésére vonatkozik
