Olyan területeken, ahol az esős, csapadékos időszakok kiszámíthatatlanok, vagy nem egyenletesek (hosszú száraz időszakok váltakoznak a csapadékosabb időszakokkal) természetes gyepek (szélsőséges esetben félsivatagok) alakulnak ki. Ilyen éghajlati körülmények a kontinensek belsejében, az óceánoktól, tengerektől távol alakulnak ki, ahová a felhők már nem szállítják el a nagy víztestekből származó párát. Ezeket nevezzük klimatikus gyepeknek, és a Föld természeti övezeteinek megfelelően jellegzetes gyep biomokBiomnak nevezzük egy adott élőhelyhez kötött növények, állatok és talajlakó szervezetek összességét alakultak ki.
- trópusi övezetben (az esőerdők és a sivatagok között): szavannák Afrikában és Indiában, cerrado és llanos (időszakosan elárasztott, de a csapadékos évszakon kívül száraz gyepek) régiók Dél-Amerikában
- mérsékelt égövön: prérik Észak-Amerikában, pampák Dél-Amerikában (Brazíliában campos), veld Dél-Afrikában, és sztyeppék Eurázsiában.
Fontos tudnunk azonban, hogy a gyepek elterjedésének meghatározásában a klímáé ugyan a főszerep, de más tényezők is közrejátszanak, például a természetes tüzek, a nagytestű vadállatok csordáinak legelése, az áradások, és nem utolsósorban az emberi tájhasználat, hiszen a gyepek kiterjedése napjainkban jóval nagyobb, mint az ember megjelenése előtt